A hazai rezsiterhek növekedése ugyan nem indított el nagy ingatlankorszerűsítési hullámot, ám a lakásforgalom összetételén már így is erős nyomot hagyott. A tendenciák folytatódásával fokozódhat a korszerűtlen otthonok kiszorulása a piacról - tette közzé az OTP Ingatlanpont.
A hazai végső energiafogyasztás legnagyobb szeletét (32%) a lakossághoz köthető energiafogyasztás teszi ki, és ennek közel háromnegyedét fűtésre fordítjuk. A hazai épületállománynak gyors ütemben kell megújulnia ahhoz, hogy az ország energiahatékonysági és kibocsátáscsökkentési céljait teljesíteni tudja. A korszerűsített és energiahatékony lakásállomány a biztosítéka energiafogyasztásunk tartós csökkentésének, a nagymértékű orosz gázfüggőség csökkentésnek, és nem utolsó sorban ez a kényelmes és egészséges otthonok biztosítéka is. A legzöldebb energia az el nem fogyasztott energia - áll a Magyar Energiahatékonysági Intézet közleményében.
44 másik kormány mellett a magyar kormány is támogatta az energiahatékonyság javítására irányuló erőfeszítések fokozását ígérő közös nyilatkozatot, amelyben erőteljesebb szakpolitikai fellépésre és az energiahatékonysági beruházások prioritásként való kezelésére tesznek vállalást az energia- és klímacélok szempontjából "döntő fontosságú évtizedben".
A kormány arra készül, hogy átalakítja az ingatlanok energiahatékonysági tanúsítványainak rendszerét. A várható módosítás eredményeként ingatlaneladáskor nem lesz kötelező elkészíteni az energetikai tanúsítványt, ugyanakkor a vevő kérheti azt az eladódtól – írja a hvg.hu.
Hatalmas károkat okoz a háztartásoknál az energiaszegénység, az energiapiaci folyamatok olyan helyzetet idéztek elő, ami minél hamarabbi beavatkozást igényel. Mivel a háztartások jövedelmi helyzete csak romlik az inflációval, illetve az energiaárak itthoni csökkenése sem várható egyhamar, a fogyasztás csökkentése maradt az egyetlen út, hogy ne eméssze fel a legsérülékenyebb háztartásokat teljesen a rezsiszámlák kifizetése. Egy bizonyos pont után azonban a fűtés visszafogása egészségügyi kockázatot jelent, így az otthonok energiahatékonyságának növelése irányába kellene lépéseket tenni. Különös tekintettel azokra a korszerűtlen, szigeteletlen családi házakra, amelyek óriási energiapazarlók, de egyben nagy megtakarítási potenciállal is rendelkeznek. Összefoglalónkban a magyar energiaszegénységgel, a lakóingatlan-állomány gázfelhasználsával és rezsiköltségeivel, illetve a lehetséges fűtési energia megtakarításával foglalkozunk.
Egy energetikailag korszerű lakás eddig is jóval többet ért egy hasonló, de nagy energiafogyasztású társánál, de most, hogy a lakossági energiaárak is az egekbe szöktek, ráadásul a téli időszakban az árváltozás durván érzékelhető is, az értékbeli különbség még nagyobb lett. A Takarék Index elemzésében korábban a nagyobb volumenű energiahatékonysági felújítások becsült költségéről volt szó, most pedig arról, hogy eggyel jobb energetikai minősítés mennyivel dobhatja meg az otthonok árát. Lássuk, miért éri az abc legelső betűjeit megkapni egy felújítás után.
2022. októberi árakon számolva 18-19 ezer milliárd forintba kerülne a teljes magyar lakóingatlanállomány költségoptimalizált energetikai felújítása a Takarék Index elemzése alapján. Bár a számítások szerint egy energetikai szempontból elavult átlagos családi ház négyzetméterenkénti energiaigénye 500 kilowattóráról akár 139 kilowattórára csökkenhetne a korszerűsítés révén, ez azonban nem minden ingatlan esetében valósítható meg gazdaságosan, az ingatlan elhelyezkedésétől függően egyes esetekben ugyanis túlzott anyagi terhet jelenthet a lakóépület értékéhez képest.
A kibontakozó energiaválság és a háztartások jelentősen megemelkedő rezsiköltségei miatt a lakóingatlanok energetikai hatékonyságának javítása a közeljövőben kiemelt érdekké vált, mind az ingatlantulajdonosok, mind az állam szempontjából. Mégis, mintha túl kis fényt kapnának az energiahatékonysági beruházások itthon, összehasonlítva magunkat a többi európai országgal. Van felújítási támogatásunk - igaz nincs meghatározva, hogy az fűtéskorszerűsítésre vagy a nappali kissé karcos padlójának a cseréjére megy -, illetve volt fél évig zöld hitelünk, és ott van a napelempályázat is, aminek a sikeressége azon múlik, hogy sikerül-e az EU-s pénzekhez hozzájutni. Mindeközben máshol komoly összegeket, vagy kedvezményes hiteleket kapnak a háztartások az energiahatékony felújításokra. Az MNB Lakáspiaci jelentésében összeszedték, hogy az egyes európai országokban milyen lehetőségek vannak.
Várhatóan többeket érint az áramár változása, mint a gázáré, és összességében átlag 10-60 ezer forint közötti összeggel növekszik a rezsiszámla – derült ki a Magyar Bankholding megbízásából készített friss, reprezentatív kutatásból. Az energiaárak változásainak hatását vizsgáló felmérés alapján a válaszadók többsége a fogyasztás csökkentésével igyekszik spórolni, de sokan terveznek felújítást is – a magyarok közel egynegyede (24%) hitelt is felvenne lakásának energetikai korszerűsítéséhez.
Az energiahatékonyság ma már nemcsak az ingatlanpiaci szakembereket, hanem a társadalmat is közvetlen közelről érintő kérdés. A több mint 4,5 milliós hazai lakásállomány több mint 80%-a 1990 előtt épült, és jelentős része gyenge vagy nagyon rossz energetikai osztályba tartozik, csupán 10%-ra igaz, hogy legalább a korszerűt megközelítő energetikai tulajdonságokkal bír - derül ki a Takarék Jelzálogbank elemzéséből. Az új otthonok épülési üteme nem elég intenzív ahhoz, hogy az egész állomány gyorsan korszerűvé váljon, így a felújítások felgyorsítására is nagy szükség van. Az ingatlanállomány megújítása a klímacélok elérése mellett ráadásul javíthatja egy esetlegesen elhúzódó energiaválsággal szembeni ellenállóképességet.
Sokszor halljuk, hogy az épületek a bűnösök (vagy inkább a használóik, lakóik) az üvegházhatású gázok kibocsátásának egy meghatározó részéért (harmadáért), mégis lassúnak tűnik az ingatlankorszerűsítések megvalósulása. Az új építéseknél a szabályok és a fejlett technológiák már biztosítják, hogy például egy új családi ház kisebb energiafelhasználás mellett "szolgálja ki" az ottlakókat, mint egy 50 évvel ezelőtt épült társa, ám az új és a régi ingatlanállomány arányát tekintve még bőven van tennivaló. A szomorú hír pedig az, hogy még a több millió forintos - ami egy család életében nem kis kiadásnak számít - teljes fűtéskorszerűsítés mellett is csak párat léptünk előre: a fosszilis tüzelőanyagok kiváltása kedvező tendencia, ám ha ez eltűnik, akkor például a villamosenergia-fogyasztása lesz nagyobb az épületnek. Amíg ezeknek nincs megújuló alapja, addig keservesen lassan haladunk csak a zöld úton.
A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) november 9-én jelentette be, hogy a BUILD UPON2 elnevezésű, H2020 projektben megszületett egy olyan keret- és indikátorrendszer, mely lehetővé teszi a városok számára az épületenergetikai felújítások valódi hatásainak figyelemmel kísérését és számszerűsítését. Az eszköz felerősíti a nemzeti épület-felújítási stratégiák helyi hatékonyságát és végrehajtását.
Becslések szerint 800 000 kockaház van ma hazánkban, és minden negyedik magyar ilyenben él: legtöbben beleszülettek, beházasodtak vagy még a szüleikkel költöztek ide. Akik pedig vásárolták, jellemzően a ház kedvező elhelyezkedése és ára miatt vették meg. Egy friss országos, reprezentatív felmérés szerint a Kádár-kockák a népszerűségi lista elején vannak, a lakosság harmada szívesen választaná ingatlanvásárlás esetén. A kockaházban lakók több, mint 90 százaléka már végzett valamilyen felújítási munkálatot, és háromnegyedük a jövőben is tervezi a korszerűsítést.
Átadták a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola – Alapfokú Művészeti Iskolának otthont adó Zenede felújított épületét kedden, amely felújításban a jelentős önkormányzati támogatás mellett közel 340 millió forintnyi EU-pénz is benne van.
A Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet (NFSI) Nonprofit Kft. nettó 200 milliárd forint keretösszegű közbeszerzési eljárása lezárult - derült ki a közbeszerzési tájékoztatóból. A tendert a West Hungária Bau Kft., a ZÁÉV Építőipar i Zrt., illetve egy konzorcium: Dél-Konstrukt Zrt. és Zeron Befektetési Zrt. nyerték el.
A hiteltörlesztés érdekében meg kell emelni a közös költséget, ha pedig lennének "megcsúszó" lakók a közösségben, akkor helyettük is zsebbe kell nyúlni, hogy el lehessen indítani az energetikai korszerűsítést - többek között ez derül ki abból az anyagból, ami rögzíti, hogy jogi személyként a társasházak és lakásszövetkezetek milyen feltételekkel igényelhetnek uniós ingyenhitelt április 24-től. Arra is van persze lehetőség, hogy a társasházi pályázattal párhuzamosan, az ottani saját tulajdonú lakásunk felújítására magunk is beadunk egy hitelkérelmet. Ebben az esetben lényegében ugyanazok a szabályok érvényesek ránk, mintha családi ház tulajdonos magánszemélyként indulnánk az uniós ingyenhitelért. Ezekről a szabályokról egyébként részletesen már ebben a keddi cikkünkben beszámoltunk.
A karácsonyi készülődésben jelentős gyengülést és erősödést is láthattunk.
Itthon a Gránit Bank tőzsdére lépése szolgáltatta a legnagyobb izgalmakat.
Németország és az IMF küldte.
Új kabinettel fordulhatnak az új évre.
Folyamatosan mennek előre az oroszok.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
